Ezt a leírást meg is értettem de nem tudom hogyan befolyásolom a két agytekét és ha valaki csak úgy rajzol spontán az nem olyan jó, vagy ez csak a bal és jobb kezesekre vonatkozik? Addig amíg ez a jobb agyféltekés rajzolást nem tanulja meg valaki az mennyiben befolyásolja a rajzot. Van a térbeni elhelyezés, perspektiva, arányok árnyék és fény karakterek, technikák , jó megfigyelő képesség, gyakorlás vagy a fantázia.

Előzmény

Válasz

igen?

Válasz

érdekes ez az egész dolog

Válasz

http://www.ted.com/talks/lang/hun/jill_bolte_taylor_s_powerful_stroke_of_insight.html

Válasz

Az agyvelő a koponyaüregben, mint zárt csontos térben elhelyezkedő, kb. 1200-1400 g tömegű szerv. A nagyagy vagy agyféltekék (hemispherium) az agyvelő legnagyob részét kitevő páros képlet. A két agyféltekét a középvonalban mély hasadék választja el egymástól. Kívülről az agyat a kemény agyhártya (dura mater) és a lágy agyhártya két lemeze (arachnoidea és pia mater) borítja be. A lágy agyhártya két lemeze között található az ún. pókhálóhártya alatti tér (cavum subarachnoidale), melyben az agygerincvelői folyadék (liquor cerebrospinalis) kering. A féltekék felszínét az agykéreg (cortex cerebri) borítja, mely jellemző elrendeződésű gyűrődéseket mutat. Ezen gyűrődések domborulatait hívjuk agytekervényeknek (gyrus cerebri), a köztük levő mélyedések pedig az agybarázdák (sulcus cerebri). Az agyféltekék mélyébe szorult szürkeállomány magokba rendeződött sejtcsoportokat képez, melyeket együttesen törzsdúcoknak hívunk (ilyen a farkasmag és a lencsemag).
Az agyféltekékeket az alábbi páros lebenyekre osztjuk: homloklebeny (lobus frontalis), fali lebeny (lobus parietalis), halántéklebeny (lobus temporalis) és nyakszirtlebeny (lobus occipitalis). A homloklebenyben található az akaratlagos mozgásokat szabályozó motoros központ. A homloklebeny másik fontos szerepe a gondolkodás, a kreativitás, az intellektuális működés és a szociális viselkedés szabályozása. A fali lebenyben található az érzéseket (tapintás, fájdalom, hő, stb.) feldolgozó érzőközpont. A halántéklebenyben található a szaglóközpont, a hallóközpont, ezen kívül szerepe van a memóriafolyamatok, az érzelmek, valamint a motiváció szabályozásában. A nyakszirtlebenyben található a látóközpont (kettő szemmel látás, színes látás, három dimenziós látás).
Az agy állományában találhatóak az agykamrák (ventriculus cerebri): a két oldalkamra, a III. agykamra, a IV. agykamra, valamint a kettőt összekötő agyvízvezeték (aqueductus cerebri). Az agykamrákban agygerincvelői folyadék vagy agyvíz (liquor cerebrospinalis) található, melyet az agykamrákban található érfonatok termelnek. Az agyvíz innen a pókhálóhártya alatti térbe (cavum subarachnoidale), illetve az agy körüli tágabb "tartályokba" (cisterna) kerül. Az agyvíz fő feladata a táplálás, a mechanikai védelem és az agy tömegének csökkentése.
A kisagy (cerebellum) az agyféltekék nyakszirtlebenyei alatt, a hátsó koponyagödörben fekszik. Két kisagyfélteke (hemispherium cerebelli) és az őket összekötő féreg (vermis) alkotja. Hasonló szerkezetet mutat, mint a nagyagy. A kisagy állományában négy páros kisagymag helyezkedik el. A kisagy fő feladata a mozgások koordinálása, irányítása, a mozgások összetettségének és szépségének a szabályozása.

Válasz

Hámori József
Mit tud az emberi agy?
Vegyük a látáskutatásokat. E vizsgálatok során kiderült, hogy a bal félteke és a jobb félteke látásminősége különbözik egymástól. A két félteke közül igazán jól és mélyen a jobb félteke lát. A bal félteke csak utánoz dolgokat. Ezt olyan pácienseken sikerült kimutatni, akiknél vagy a jobb, vagy a bal látókéreg sérült. A betegeknek valamilyen modellt, például egy kockát kellett lerajzolniuk. A kocka rajzolását a bal félteke sérülése lényegében nem zavarja, ha azonban a jobb félteke sérül, a páciens már nem tudja a kockát rendesen lerajzolni. Hasonló megfigyelések arra utalnak, hogy egészen más a bal félteke és a jobb félteke látásmódja. Geshwind még a 80-as években megismételte ezeket a vizsgálatokat egészségeseken is. Olyan modellmintát alkalmazott, amelyet vagy a jobb féltekének, vagy a bal féltekének kellett összeállítania.A bal félteke rendkívül rapszodikus, izgatott ábrákat kreált, míg a jobb félteke sokkal harmonikusabb, összetettebb, hogy úgy mondjam, kellemesebb ábrákat hozott létre. Nem ugyanazt, mint az eredeti, hanem helyenként talán kellemesebbeket, szebbeket is. Itt is jól látható a különbség a jobb és a bal félteke között. Egyébként a két félteke nem csak a mintázat-felismerésben és a motoros szabályozásban különbözik, hanem sok minden másban, így a térérzékelésben is. Például a sportban nagyon jól ismert az a tény, hogy a balkezesek előnyben vannak olyan sportoknál, ahol például labdát kell dobni, vagy a teniszezésben, vívásban. Ennek nagyon egyszerű a magyarázata: a sportolóknál, függetlenül attól, hogy jobbkezesek vagy balkezesek, mindenképpen a térérzékelésben fejlettebb jobb félteke dolgozza ki a választ. Átküldi először az információt a bal féltekébe, s a bal félteke ezután egy kicsit "elgondolkozik", vagy egyetért vele, vagy nem. Ha nem ért vele egyet, akkor rendszerint ront is rajta, s úgy küldi tovább a jobb kéznek, hogy mit kell csinálni. A balkezeseknél ez a dolog egyszerűbb olyan értelemben, hogy csak egy pályán keresztül kell az utasítást eljuttatni, hiszen a jobb félteke egyenesen a bal kezet mozgatja. Az instrukció így egyrészt pontosabb, másrészt gyorsabb is. A balkezességnek ilyen értelemben a sportban feltétlenül előnyei vannak, de nem csak a sportban, hiszen tudjuk jól, hogy voltak jelentős "balkezes" festők is; ismeretes, hogy Leonardo és Michelangelo egyaránt a bal kezet preferálták. Ez nem jelenti azt, hogy csak bal kézzel tudtak rajzolni, alkotni. Leonardo inkább kétkezes volt állítólag, de mindenesetre nagyon jól tudta használni a bal kezét.

Válasz

A jobb agyfélteke is rendelkezik egy egyszerű beszédmegértési képességgel, bár az absztrakt fogalmakat nem érti. Egy egyszerűbb számolási képessége is van kb. a kétjegyű számok összeadásának a szintjéig; forma, tér és arc felismerése; nem verbális fogalomalkotása; (szimbólum képzése), a közvetett érzelmi funkciók is ide kapcsolhatók.
A bal agyfélteke egy racionális, tudatos; a jobb agyfélteke pedig egy inkább irracionális, inkább a tudattalanhoz kapcsolódó tevékenységre specializálódott.
Azt szokták mondani összefoglalóan, hogy a bal agyfélteke inkább a tudatos, racionális, a logikus, a tervező; a jobb agyfélteke az irracionális, az érzelmek, a tudattalan.

Válasz

Két agyfélteke - két külön agy?

Agyunk szerkezetileg leginkább egy nagyra nőtt dióhoz hasonlít. A két agyféltekét alulról „egy hatalmas agyközi kábelrendszer”, vagyis az idegrostokból álló kéregtest (corpus callosum) kapcsolja össze. Ezek az idegrostok szállítják az üzeneteket a két félteke között. (Egyes kutatok szerint a beszéddel kapcsolatos készség azért fejlettebb a lányoknál, mivel a kéregtest vastagabb, több rostból áll a női agyban, mint a férfiaknál.)
Első pillantásra talán úgy tűnik, hogy agyunk két féltekéje teljesen egyforma, valójában nem szimmetrikusak. A két agyfélteke különböző funkciókat lát el.
Mit tud a bal és mit tud a jobb agy félteke?
Agyunk jobb agyfélteke olyan, mint egy intelligens, kreatív őslény, míg bal agyféltekénk inkább egy számítógéphez hasonlít, ami beszélni is tud.
Az Őslény rendkívül fogékony és befogadó. Gondolkodása holisztikus, azaz egységben ragadja meg a tapasztalatokat, de a hangulatok és a benyomások alapján ítél, emiatt ítéletes szubjektív és irracionális. Az őslény rendkívül kreatív és gazdag képzelőerővel van megáldva. Folyamatosan új ötletekkel és hipotézisekkel áll elő, amelyeket legszívesebben azonnal meg valósítana.
Ám ekkor jön a Számítógép - ami a kontroll és a logikus, tudatos ellenőrzés bajnoka - és azt mondja: „Várjunk csak! Nézzük csak meg ezt közelebbről, alaposabban!” A külvilágból és a testből érkező információkat, valamint a jobb agyfélteke hipotéziseit, ötleteit mélyreható vizsgálatnak veti alá. Először mindent szétszed elemeire, majd kiválogatja és elemzi a számára fontos adatokat, keresi az összefüggéseket, és végül egy logikus rendszert állít fel.
Ésszerű következtetéseit szabatosan meg is tud fogalmazni, bár hangja kissé gépies, monoton, és a neki mondott mondatokat szó szerint veszi, mivel azok érzelmi töltését nem fogja fel. Mondhatnánk: „érzelmileg süket” és híján van a humorérzéknek is, ellenben az Őslénnyel, akinek remek a humora. Ő társalgás közben nem arra figyel, hogy mit mondtak neki, hanem inkább arra, hogyan mondták, milyen hangsúllyal, és persze milyen arcot vágtak közben. Őslényünk képekben, hangokban gondolkodik, és mivel beszélni nem tud, a zene vagy a művészetek nyelvén közli üzeneteit. Ezek mondanivalóját sokkal inkább csak érezzük, mintsem értjük.
Két agyfélteke – két külön agy?
Kutatások bizonyítják, hogy ha a szülés közben megsérül az agy, az ép agyfélteke gyakran sikeresen helyettesíti a károsodott agyfélteke működését. Olyan csecsemőknél pedig, akiknél műtétileg eltávolították az egyik agyféltekét, viszonylag normális szellemi és testi fejlődést tapasztaltak.
Bár a különálló agyféltekék önmagukban is működőképesek, rendes körülmények között a két agyfélteke egymással kölcsönhatásban működik - mint a jó csapatjátékosok munkamegosztásban dolgoznak.

Válasz

Az agyféltekék funkciói
Bal:
Beszélő, látó agyfélteke.
- nyelv, beszéd használata
- digitális (szekvenciális, sorozatszerű)
módon működik, nem folyamatosan dolgozik
- logikus és elemző agyfélteke
- algebrikus műveletekre képes (matematika)
- intellektuális
- következtető (tanulságok levonása)
- racionális
- absztrakt gondolkodásra képes, elvonatkoztatások
- reális, objektív
- irányított
Jobb:
Néma, látni lát és a térben jól eligazodik.
- egyidejű és analóg
- szintetikus és holisztikus
- geometrikus
- ösztönös
- kreatív, van képzelőereje
- irracionális
- tárgycentrikus
- impulzív, szubjektív, van humorérzéke
- szabad, nem irányított, időtlen
- a szupraszegmentális eszközöket azonosítja
- időzítésért, időbeosztásért,
a tevékenységi tempóért felelős
- azonosítja a beszédhangokat

Válasz

A jobb agyfélteke elsősorban a látott dolgok felismerését, és ezen keresztül a térbeli eligazodást szolgálja. A jobb féltekénkkel ismerjük fel az arcokat, sőt egyáltalán azt is, hogy a szembejövő ismerős-e vagy idegen, fiatal vagy öreg, fiú-e vagy lány. Jobb féltekénk ismeri fel általában az alakokat, és szintén a jobb féltekénk reagál erősebben a testünkből jövő belső érzésekre. A jobb féltekénkkel fedezzük fel és értjük meg a beszéd hangsúlyait, a beszélő szándékait, a szavak mögötti közlendőt – a jobb agyfélteke veszi tehát a metakommunikációt.Állítólag a jobb agyfélteke hiányos működésével függ össze,
hogy egyes emberek képtelenek az érzéseiket, az érzelmi állapotaikat szavakba önteni, szavakban kifejezni, másokkal közölni. Nincsenek rá sem megfelelő szavaik, sem gesztusaik, sem arcjátékuk.A jobb félteke egészében az ősibb, az „ösztönösebb”, az öröklött készségekhez és programokhoz közelebb álló viselkedést képviseli.Az újszülöttekben még a jobb agyfélteke az uralkodó, de felnőttkorban is az dominál éjszaka, REM-alvás alatt (amikor az agy belső átprogramozása történik!), valamint több más olyan oldott,fellazult állapotban, amikor a külvilág kényszerei kevésbé működnek.A jobb agyfélteke sokkal hamarabb vált ki testi érzéseket! Sok kísérletező orvos tapasztalta régebben, hogy hipnózisban könnyebb
a test bal, mint a jobb oldalán változásokat előidézni. A sokfelé népszerű relaxációs gyakorlatok is hamarabb lazítják el a test bal, mint a jobb oldalát.A jobb agyféltekéhez kapcsolódnak szorosabban az érzelmi zavarok, sőt talán maguk az érzelmi betegségek is.A jobb agyfélteke a bal oldalinál nagyobb mértékben reagál a lélektani veszteségekre, a társaktól való elkülönítésre vagy a nem uralható,nem kontrollálható stresszhelyzetekre.

Válasz